Most már nekem is motoros csizmára van szükségem!

2015-ben, kicsit remegő térdekkel vágtunk neki a párommal az első motoros nyaralásunknak. Akkor még nem voltam “régi motoros”, kevés tapasztalatom volt a hosszú túrázásban, úgyhogy a szokásos, “négyévszakos” felszerelésemben, és a jó öreg bakancsomban indultam útnak. A régi bejegyzésemből is látszik, hogy azt gondoltam, a legfontosabb védőfelszerelés úgyis a bukósisak, elég arra nagy figyelmet fordítani.

Azóta persze már sok ezer kilométer van a hátam mögött és szép lassan megtanultam, hogy a motoros felszerelésen nem szabad spórolni. Az utolsó darab, amit beszereztem, a motoros csizma volt. De csak szép sorjában, előtte mesélek egy kicsit arról, hogyan raktam össze az egész felszerelésemet.

Kölcsönkabát visszajár

Amikor épp csak tanultam motorozni, az oktatás alatt az iskola biztosított nekünk felszerelést: sisakot, kesztyűt, egy motoros páncélt és térdvédőt. Ez tanuláshoz, ha nem is ideális, de elég. Ha az ember nem nagyon ügyetlenkedik, nem éri komolyabb sérülés (hacsak nem jár úgy, mint én, és rántja magára a motort mindenestől… – de ez egy másik történet)

Az iskolából kilépve az egyetlen felszerelésem egy sisak volt, ha nagyon adni akartam a védelemre, akkor pedig felvettem a görkorizáshoz használt térdvédőmet. Hála az égnek nem ért baleset ebben az időszakban, de ha jobban meggondolom, az akkori énemnek már rég lekevertem volna egy pofont. Micsoda felelőtlenség!

Amikor eljött a kategóriaváltás ideje, az egyik motoros barátom ragaszkodott hozzá, hogy a tanulás idejére legalább használjam a kabátját és a kesztyűjét.

  • A könyököd és a vállad a legsérülékenyebb! Arról pedig nem is akarok papolni, mi történik, ha a hátadra esel! A kesztyű pedig, ha másért nem, azért fontos, mert a kezednek bármi nekicsapódhat vezetés közben. Engem egyszer egy felpattanó kavics talált el, másodszor pedig egy cserebogár ment neki a kézfejemnek. 60 km/h-nél ez már azért alaposan megzavar.

A barátomnak igaz volt. Pár héttel később egy szimpla gyakorlás után borultam egyet a motorral. A barátom dzsekije nem passzolt teljesen méretben, de a horzsolásoktól így is megvédett. A görkoris térdvédőm viszont darabokra szakadt, sokáig csak sántikálni tudtam, majdnem lemaradtam a vizsgáról, a szezonomnak pedig lőttek.

Itt jött el a pillanat, hogy motoros ruházatot vásároljak. Újat a kölcsöndzseki helyett és egy hozzám illőt, amiben biztonságosan motorozhatok.

Mivel magas és vékony alkat vagyok, ezért ez elég nagy kihívás volt. Az egyik barátnőm mesélte, hogy ő nem talált magára nadrágot, végül az anyukájának kellett nagy munkával átvarrni a protektort tartó zsebeket egy gyári darabban. Én ebben a megoldásban, okulva a történtekből, már nem bíztam volna, úgyhogy maradt a keresgélés. Aztán végre rátaláltam egy szuper motoros márkára – arra, amelyiktől végül a motoros csizmámat is vásároltam.

Motoros ruházat mindenkinek

A cég alapítói magyarok és tapasztalt motorosok. Sokáig volt motoros boltjuk és megfigyelték, hogy milyen hiányosságai vannak az innen-onnan beszerezhető motoros holmiknak, később pedig létrehozták a saját márkájukat.

Az egyik legfontosabb tulajdonsága ezeknek a ruháknak, hogy mindenféle méretben kaphatóak, még én is találtam magamnak megfelelőt – egy bőr együttest választottam, ami még az én hosszú karomra-lábamra is szuperül illeszkedett. Én akkor már túl voltam a pályamotorozáson, de olvastam egy lányról, aki lassú sebességes gyakorlatoknál is tesztelte a ruhát, és nagyon bevált neki.

Nem csak a méretekkel, de az árakkal is elégedett voltam: ennek a márkának a felszereléseiben minősített protektorok vannak, nem holmi szivacs. Megvettem a ruhát és rögtön használni is tudtam, nem kellett még plusz védőfelszerelésre költeni.

Bukósisakot csak jó helyről

Idő közben kellett egy kis szünetet tartanom a felszerelés vásárlás közepette, mert a bukósisakom mechanikája, az a rész, amelyik a plexit tartja, egyszerűen felmondta a szolgálatot. Használtan vásároltam a sisakot és zöldfülűként nem figyeltem eléggé. Az eredmény: a noName sisakhoz sehol nem lehetett alkatrészt kapni. Hát, akkor csere!

Amikor a szegedi motorosboltba ellátogattam és az eladó tanácsát kértem a sisakvásárláshoz, kiderült, hogy a régi nem is nyújtott volna megfelelő védelmet nekem. Túl nagy volt. M-es helyett Xs-es méretűre lett volna szükségem – akkor talán nem mozgott volna a fejemen és néhány kék-zöld folttól is megkíméltem volna magam.

Bukósisakból mindenki márkás darabot vegyen! Válasszunk olyat, amelyik erős és strapabíró, és nézzük meg, hogy kapható-e hozzá a piacon alkatrész: plexi, az azt tartó mechanika, csat és belső is külön beszerezhető a legjobbakhoz.

És végül a motoros csizma

Motoros csizmára azért nem költöttem, mert a régi bakancsom egy jó darabig tökéletesen megfelelt a célnak. Elég vastag volt a talpa, hogy le tudjam tenni benne a lábamat, ha szükséges a fékezésnél, az orra jól bírta a váltásokat, meg úgy egyáltalán, biztonságban éreztem magamat benne.

Az utóbbi időben viszont a bakancs már erősen elhasználódott és amióta többet motorozom, extra biztonságérzetre is szükségem van. Szerettem volna egy olyan motoros csizmát, amelyik:

  • biztonságos
  • kényelme
  • nőies
  • Lehetőleg egy picit hosszabb távot is meg tudok benne tenni gyalog.

A legtöbb motoros bakancsról tudni kell, hogy járni nagyon nehéz bennük, hiszem a boka és sípcsont protektorok úgy vannak elhelyezve, hogy ülő helyzetben, a motoron védjék a lábat. Én viszont szerettem volna, hogyha a túrán gond nélkül körbe tudok nézni egy várromon vagy be tudok sétálni a faluba egy kis frissítőért. Szóval, szerettem volna, ha a cipő azért kényelmes.

Bár motoros csizma esetében ez nem alapkövetelmény, örültem volna, ha valami nőies darabot sikerül beszerezni – egész jól összeválogattam a felszerelésemet, nem szerettem volna, ha egy bumfordi cipő teszi tönkre az összképet.

Ezúttal is számíthatok a kedvenc motoros boltomra

Sokáig keresgéltem az “igazit”, már az is megfordult a fejemben, hogy a drágább világmárkák modelljei közül próbálok meg beszerezni egy mutatósabb darabot használtan… Aztán megnéztem a kínálatot, és rájöttem: ez biztosan nem biztonságos.

Mivel relatíve kicsi, 37-es lábam van, a kínálat nem az igazi ezen a téren… Mit tehettem volna, ismét a kedvenc motoros boltomhoz fordultam. Nem is kellett volna máshol körülnéznem!

Sikerült találnom egy darabot, ami pont minden igényemnek megfelelt: kicsit volt, kecses, mégis olyan erősen protektorozott, hogy még a 600-as Yamahán sem kell aggódnom.

Egyszerűen imádom: egy kicsit magas a sarka, szép, fekete színe van, és olyan szabása, hogy ha egy sima farmerhez veszem fel, akkor senkinek nem tűnik fel, hogy motoros csizma van a lábamon.

A szegedi motoros boltban éppen nem volt kapható, ahogy megtudtam, egy hozzám hasonló alkatú lány vitte el az utolsó darabot. Szerencsére a gyártó cég weboldalán ajánlottak egy webáruházat, ahonnan a motoros csizma két napon belül, rendeben megérkezett.

A motoros felszerelésem utolsó darabja tehát a helyére került. Most már semmi sem állíthat meg, jöhetnek az első, nagy tavaszi gurulások!